A mohácsi vész körüli időkben Ceglédre is eljutott a református tanítások híre, ahol hamarosan jó talajra talált. A török hódoltsággal egy időben kezdett elterjedni a városban. 1545 körül itt már szervezett református gyülekezet volt. A város lakossága katolikus vallásáról áttért, és reformátussá lett. A korábbi katolikus templomot a református hitvallásnak megfelelően átalakították.

1545-ben Szegedi Kis István prédikátort meghívták Ceglédre prédikálni, és tanítani az iskolában. Ettől az időponttől számíthatjuk Cegléden a református egyházi oktatást.

Ez a templom 214 évig volt a reformátusok birtokában. 1753-ban felsőbb határozattal visszaadták a katolikusoknak.

1754-ben elkezdtek a reformátusok építeni egy szerény, kis templomot, amihez 1763-ban különálló tornyot építettek a harang számára, amibe később további két kisebb harang is került.

1792-re a reformátusok száma meghaladta az 5000 főt, és a meglevő templom szüknek bizonyult, ezért meghosszabbították, és a toronnyal egybeépítették.

1834-ben a a városban tűzvész pusztított, amiben a református templom is leégett. 1835-ben Hild József tervei alapján kezdődött el az új "Nagytemplom" építése, ami 1870-re épült fel.

1860-ban megépült az emeletes nagy központi fiúiskola, és 1856-ban az újvárosi iskola.

1895-1896-ban átépítették a tornyokat, és megmagasították, és a templomot kupolával fedték be.

Az 1800-as évek végén elkészült a leányiskola, a parochia, és a bazársor.

1936-ban egy gondatlan bádogosmunkás miatt leégett a kupola. Ekkor épült újjá a ma látható formájában.

Ebben az időben az Egyházközségi Szabályrendelet és a ceglédi reformátusok igényeit figyelembevéve, először az Újvároson, majd a Felszegen önállő egyházközségeket hoztak létre.

Ezzel az eddigi egységes 400 éves ceglédi református egyházközség három önálló egyházközséggé szerveződött át. A három egyházközség önállóan, de egymással szoros kapcsolatban működik mind a mai napig.

GYÜLEKEZETÜNK TÖRTÉNETE

"De eljő az óra és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyeneket keres az ő imádóiul." János 4:23. "Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa." Máté 5:3.

Az 1930-as években került előtérbe az a gondolat, hogy az Újvárosban, ahol a lakosság túlnyomó többsége, kb. 1500-2000 fő református volt, istentiszteleti helyet kell létesíteni. 1936 decemberében fordultak az Újvárosi hívek a presbitériumhoz, hogy teljesítse kérésüket. Ennek gazdasági bizottsága elvileg támogatta őket, de mivel ebben az időben folyt a Nagytemplom leégett kupolájának helyreállítása, egyenlőre nem tudtak a kéréssel foglalkozni. 1938-ban lett az Újvárosi egyházrész lelkésze Bükki Zsigmond, aki a templomépítés ügyét nagy odaadással karolta fel. Özv. Nyíri Sándorné Kiszely Juliana két éve elhunyt férjének emlékére 10 ezer pengős alapítványt tett a templomra, azonban az egyház anyagi helyzete miatt azt az összeget ideiglenesen a Nagytemplom építésére használták fel. Hosszas fontolgatás és sikertelen tervezgetés után az 1939. szeptember 15-én megtartott Déliegyházrész alakuló közgyűlésén nagyobb lendületet kapott az építés, mely 1940. szeptember 29-re fejeződött be és felszentelése október 6-án történt meg . Igaz, hogy nem a templom épült meg, hanem egy ideiglenesen istentiszteleti célra szolgáló helyiség, de már ez is nagy örömet jelentett az itt élő híveknek. Sőt Kádas Mihály és felesége Vermes Eszter nagy adományt tett az építendő templomra. A II. világháború miatt a már elkészült tervek ellenére sem épült meg a templom. A Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség 1949-ben nyerte el önállóságát.

A kicsiny, henger alakú torony 1943-ban épült a főbejárat fölé. Az egykor gyülekezeti háznak szánt épületet ma már templomnak mondjuk, és a Nagykőrösi út jobb oldalán áll észak-déli tengelyben. Bejárata a keleti oldalon a főútról nyílik. A szószéket 1965-ben Bujdosó Mihály helybeli asztalosmester készítette. Az épületet kívül-belül 1968-69-ben újították fel.
A 100 kg-os harangot Szlezák László öntötte 1939-ben Budapesten
1981-ben Balogh István idevaló, de pesti építész félmillió Ft-ot hagyományozott az Egyházközségre e templom fejlesztése végett. E pénzből történt a renoválás, melyért 1983 szeptemberében dr. Tóth Károly püspök szolgálatával adtunk hálát.

A templom mai formáját a 2004-2005 évben történő külső és belső felújítással nyerte el.

A templomban minden vasárnap délelőtt 10 órától Istentiszteletet tartunk. A templom másik két termében gyermekeknek és ifiknek tartunk gyermekistentiszteletet, és kézművesfoglalkozást bibliai témákra építve.


Lelkészeink:
Balogh György 1949-1964
Szabó László 1964-1990
Szegedi Gyula és Szegedi Gyuláné Dr. 1990-2010
Ócsai Tibor 2010-től


A Cegléd -Újvárosi Református Egyházközséghez tartozik még Csemő-Zöldhalomban egy református imaház és Csemőben a református templom, amit 2006-ban szentelhettünk fel. Ezeken a helyeken minden vasárnap délután Istentiszteletet tartunk.

(A ceglédi templomok történetéről dr. Szomorú István írt egy 210 gépelt oldalas munkát, ezt is felhasználtuk a bemutatásnál.)