ISTEN EMBERE
"Isten embere jött Júdából Béthelbe, az Úrnak intésére... És kiáltott az oltár ellen az Úr intése szerint, és monda: Oltár, oltár!" 1Királyok 13,12
"És fölkelték őt és mondták néki: Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk?" Márk 4,38
A tanítványok odajutottak, hogy aki ilyen események között is tud aludni, az nem törődik velük. Sok ember gondolja ezt Istenről.
Egy veszélyes partvidéken, ahol gyakran történt hajótörés, valamikor állt egy kezdetleges életmentő-állomás. Az épület csak egy kunyhó volt, és egyetlen csónak tartozott hozzá; de a maroknyi elkötelezett személyzet állandóan szemmel tartotta a tengert. Magukat nem kímélve éjjel és nappal kint voltak, fáradhatatlanul kutatva az elveszettek után. Néhányan azok közül, akik ilyen módon megmenekültek, és még mások is a környékről, tenni akartak valamit az állomásért, és odaszánták idejüket, pénzüket vagy energiájukat, hogy segítsenek a munkában. Új hajókat vásároltak, és újabb csapatokat képeztek ki. A kis életmentő-állomás növekedett.
"És kedves dolgot cselekedék az Úr előtt; de nem tiszta szívből." 2Krónika 25,2
