A mohácsi vész körüli időkben Ceglédre is eljutott a református tanítások híre, ahol hamarosan jó talajra talált. A török hódoltsággal egy időben kezdett elterjedni a városban. 1545 körül itt már szervezett református gyülekezet volt. A város lakossága katolikus vallásáról áttért, és reformátussá lett. A korábbi katolikus templomot a református hitvallásnak megfelelően átalakították.
A missziós munka egy gyülekezet életének elválaszthatatlan szerves része. Ez teszi élővé a gyülekezetet.
Csemő 1952-ben lett önálló település, addig, mint falu nem létezett. A település tanyavilágból állt; egy része Nagykőröshöz, másik része Ceglédhez tartozott. Az iskolákban folyt az egyházi élet. Nagykőrösi és ceglédi lelkészek, közöttük Gál Géza nagytiszteletű nyugalmazott lelkész úr – akkor még, mint segédlelkész – kerékpárral járt Csemőbe hittant oktatni. Az egyik vasárnap istentisztelet, a másik vasárnap mise volt. A gyerekek többsége függetlenül vallásuktól minden vasárnap szüleikkel együtt eljártak a szinte templomként tisztelt iskolába. Egyedül a zöldhalmi rész mutatott faluhoz hasonló képet, a dűlőkben aránylag sűrűn álltak a házak. A zöldhalmi reformátusok elhatározták, hogy építenek egy ima- és gyülekezeti házat.
A REFORMÁTUS GYÜLEKEZET
Gyülekezetünk - ahogy a neve is mutatja - a XVI. századi Reformáció öröksége. Tagja vagyunk a Magyarországi Református Egyháznak. Valljuk Péter apostollal együtt, hogy az igazi egyház nem kövekből és fából épül fel, hanem a hívők közösségéből. Az Egyház feje Jézus Krisztus, ember ezt a tisztséget nem töltheti be.
Ceglédi Református Általános Iskoláért Alapítvány
1 % Szja, NAV adószámunk: 19185590-1-13
Alapítványunk kuratóriuma, támogatja a ceglédi anya iskola, a Báthori utcai és Posta utcai óvodások, a kőröstetétleni iskolánk és óvodánk programjait.
