Csemő 1952-ben lett önálló település, addig, mint falu nem létezett. A település tanyavilágból állt; egy része Nagykőröshöz, másik része Ceglédhez tartozott. Az iskolákban folyt az egyházi élet. Nagykőrösi és ceglédi lelkészek, közöttük Gál Géza nagytiszteletű nyugalmazott lelkész úr – akkor még, mint segédlelkész – kerékpárral járt Csemőbe hittant oktatni. Az egyik vasárnap istentisztelet, a másik vasárnap mise volt. A gyerekek többsége függetlenül vallásuktól minden vasárnap szüleikkel együtt eljártak a szinte templomként tisztelt iskolába. Egyedül a zöldhalmi rész mutatott faluhoz hasonló képet, a dűlőkben aránylag sűrűn álltak a házak. A zöldhalmi reformátusok elhatározták, hogy építenek egy ima- és gyülekezeti házat.

  Részlet az 1935. február 22-én tartott Ceglédi Református Egyházközség presbiteri jegyzőkönyvéből: „Dr. Dobos Sándor elnök jelenti, hogy a zöldhalmi imaház építésére a diakonissza testvérek által kezdeményezett gyűjtés eredményéből, s a Mészárosné féle hagyaték erre felhasználható részéből az egyház elnöksége a gondnoki hivatallal egyetértésben a zöldhalmi határrész lakott sorában a 21.006/8 hrsz. alatt foglalt ingatlant a rajta lévő épületekkel a zöldhalmi ima és gyülekezeti ház céljára megvásárolta. Egyben előterjeszti, hogy Izsó János építőmester, presbitertársunk az elnökség felkérésére a tervrajzot elkészítette. Remélhető, hogy amennyiben a diakonissza testvérek által kezdeményezett gyűjtés szélesebb körben eszközölhető lesz, s amennyiben főleg a zöldhalmi hívek megfelelő áldozatkészséget mutatnak a szerény méretű, de célszerű épület még az év folyamán 4-5000 P-ből a gyülekezet költségvetésének érintése nélkül felépíthető lesz.”

  A presbitérium az előterjesztést egyhangúlag elfogadta, és felterjesztésre rendelte el. Azután 1937. november 5-én Czeglédi Sándor lelkész és dr. Dobos Sándor főgondnok vezetésével megtartott presbiteri gyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a pénz meglenne az imaházra, de a templom leégése utáni újjáépítési kiadások, munkák miatt, valamint egyházrészek szervezése, új lelkész beállítása úgy a presbitérium, mint az egész gyülekezet erejét lekötötte – és habár nagyon sajnálják –, de az építkezéssel nem tudtak foglalkozni. Később megvásárlásra kerül az építőanyag. El is kezdődhetne az építkezés, újabb tervek készülnek, de a háború közbe szól, majd az építőanyagot széthordják. 1940-ben az egyház egy addig terménydarálóként használt épületet vesz meg, ebből alakították ki a még ma is működő imaházat. Aztán eljön az 1949-es év, amikor létre hozzák elődeink a három egyházközséget. Ekkor a Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség területe lesz a Szabályrendelet 6.§-a alapján a zöldhalmi rész: „a Mikebudai országúttól délre eső rész.” 

  A templomépítés tehát az újvárosi gyülekezet egyik legszebb megoldandó feladata maradt. Csemő létrehozása után az egész település – ami eddig Nagykőröshöz tartozott – az újvárosi gyülekezet része lett, a község közel 8 ezer hektár területű, az ország legnagyobb tanyás térséggel rendelkező települése. A hatalmas területen szétszórt gyülekezeti tagoknak családi házaknál tartottak bibliaórákat a lelkészek, úgymint a Vett úton, Hantházán és Felső-Csemőben. Istentiszteletet Zöldhalomban tartottak, később a tanácsházán, majd a felépült központi iskolában. Ebben a szép, de nehéz munkában nagytiszteletű Balogh György 1949-1964 között, majd nagytiszteletű Szabó László 1964-1990 között, azután nagytiszteletű Szegedi Gyula és dr. Szegedi Gyuláné 1990-2010-ig vettek részt, majd 2010 decemberétől nagytiszteletű Ócsai Tibor lelkész úr.

 Az idő előre haladtával kialakult a falu. Zöldhalomtól délre, mintegy négy kilométerre, – sokan a tanyavilágot ott hagyva – a belterületen kialakított utcákban vásároltak telkeket és építettek családi házakat. Többen Ceglédről és más településekről is itt építkeztek az olcsó telkek adta előnyöket kihasználva. Így pár év alatt benépesült és létre jött a faluközpont. Az újvárosi gyülekezet soha nem tett le arról, hogy templomot építsen most már nem a Zöldhalmi részen, hanem a nagyobb lélekszámú Csemő központjában. 1991-ben a csemői önkormányzat nevében Molnár János polgármester ingyen telket adományozott a református gyülekezetnek erre a célra. 1992-ben az újvárosi presbitérium határozatot hoz a templom felépítéséről. Ehhez viszont nem volt elég anyagi fedezet az újvárosi gyülekezetben. Így nagytiszteletű Szegedi Gyula lelkész úr vezetésével létre hozták az „Imádság háza” Alapítványt. Az alapítvány számláján gyűjtötték a pénzt, ami 1992. október 26-án már 70.000,- Ft volt.

  Feleségével, Eszter asszonnyal együtt felkerestek nem csak magyar, hanem svájci, és holland gyülekezeteket is, akik adományaikkal segítették a templom építését. Egy holland lelkész nyugdíjba ment Nunspeetben. Kérte a gyülekezetét, családját, hogy aki meg akarja ajándékozni ebből az alkalomból, attól azt kéri, hogy a pénzt adják oda a csemői templom építésére, mert ő azt szeretné támogatni. Az így összejött pénzből épült meg a csemői templom alapja. Az építkezés 1993-ban kezdődött el, a teljes befejezés 1998-ban történt meg. A gyülekezeti élet 1996 óta a templomban folyik, melynek ünnepélyes felszentelése 2006. június 11-én volt. A templom tervét Ecsedi János mérnök, újvárosi presbiter készítette el.

 A csemői Isten háza nem méreteivel kápráztat el, hanem újszerű alakjával, diszkrét haranglábjával vonzza a tekintetünket.

 A belépőt a hófehér falú helyiségben világosság, nyugalom fogadja. A bejárattal szemközti falnál foglal helyet az orgona, ami holland adomány. Központi helyen áll az egyszerű vonalú úrasztala.

  Hálát adunk Urunknak a csemői templomért! Azonban az is bebizonyosodott, hogy helyben, a csemőiekkel együtt élő lelkész nélkül nem sikerül igazi gyülekezetet létre hozni. Jelképesen most már el kellene engedni Újvárosnak Csemő kezét, úgy mint egy szülőnek, amikor felnő a gyermeke. Célszerű lenne létre hozni kezdetben egy missziói egyházközséget, ha azt szeretnénk, hogy valódi, erős gyülekezettel gyarapodjon Isten országa. Nem hálátlanságból kérik ezt a csemői hívek, hogy legyen saját pásztoruk. Hiszen nagy bajban van az a nyáj, mellyel nem együtt ébred reggel a pásztora és este nem együtt nyugszik le velük. Vagy éppen nem riad fel éjjel a pásztoruk, ha baj van, és hetente csak két-három alkalommal látogatja meg őket. Nem hanyagságból, de egyszerűen lehetetlen annyi munkát elvégezni egyedül nagytiszteletű Ócsai Tibor lelkész úrnak, amit előtte két lelkész végzett el.

  Csemőben 4400 polgár él a 2001-es népszámláláskor, 1176-an vallották magukat reformátusnak. Sok faluban összesen sem élnek annyian, mint ahány református él itt. Hatalmas feladat, de hatalmas lehetőség is ez egy fiatal kezdő lelkipásztornak, de ez a munka – meglátásom szerint – egész embert kíván.

    Istvánfi Károly
egyházközségi gondnok